A szemed, a szemed olyan szép mint amilyet még csak egyszer láttam. Apámét. Annyira csoda szép vagy, hogy nem tudom megfogalmazni. Soha nem gondoltam volna, hogy szerethetek szőkét. Szőkét, kék szeműt. 

A fél mosoly ami megjelenik, ha valami huncutságon töröd a fejed. Az valami tébolyító. Nekem az a legszebb félmosoly amit el tudok képzelni. Férfiak megnéznék hogy csinálod, ha hagynád. 

A szemed sarkában a kis ráncok. Azok a legszebb barázdák amiket az élet húzott. Mindegyik egy történet nyoma, és mindegyik más. A vidám azonban messziről olyannak tűnik mint a szomorú. Nem tudni melyik, melyik. 

A nyakad, a füled, a vállad. Mindet imádom rajtad. Imádom csókolni, imádom puszilni. 

Ahogy vagy úgy szeretlek a mindenségnél is jobban.